Marosi Ernő
1958-63: egyetemi tanulmányok magyar- művészettörténet szakon, az ELTE Bölcsészettudományi Karán
1963-1964: oktatói tevékenység az ELTE Művészettörténeti Tanszékén, gyakornokként, majd tanársegédként illetve adjunktusként. E tevékenység folytatása megbízott – időnként díjtalan - előadóként, utóbb másodállású docensként, 1991-től másodállású professzorként. Ez időszakban: tanulmányok a kassai Szent Erzsébet templom építéstörténetéhez, a magyarországi későgotikus építészet történetéhez, valamint a gotika tudománytörténetéhez. 1967: doktori disszertáció védése.
1974: Tudományos munkatársként és igazgatóhelyettesként főállásban a MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjánál (ma: Kutató Intézet). Részvétel A magyarországi művészet története c. szintézis munkálataiban, amelynek (2.), Magyarországi művészet 1300-1470 körül című kötete 1987-ben szerkesztésében jelent meg. Kutatások a magyarországi gotika kezdeteiről (1976: kandidátusi disszertáció témája, német nyelvű kötetben megjelent: 1984). Kiállítások: Árpád-kori kőfaragványok (1978), I. Lajos (1982),
Zsigmond király (1987). 1989: a tudományok doktora cím megszerzése (művészet és realitás a gotikában, megjelent: 1995).
1991-2000: a MTA Művészettörténeti Kutató Intézet igazgatója, jelenleg kutatóprofesszora.


1993: a MTA levelező, 2001: rendes tagja, 2002-2008, a MTA alelnöke. Részvétel nemezetközi kiállítási vállalkozásokban: Europas Mitte um 1000 (2000 skk), L’Europe des Anjou (Fontevrault 2001), Gotika (Bratislava 2003), Luxemburger (New York 2005, Prága 2006), Sigismundus (Budapest, Luxembourg 2006).

